A banán titkos harca a kipusztulás ellen

A banán titkos harca a kipusztulás ellen


A banán – a világ egyik legnépszerűbb és legtöbbet fogyasztott gyümölcse – látszólag mindenhol ott van: szupermarketek polcain, reggeli müzlikben, gyerekek uzsonnás dobozában. Amíg mi desszertként, sütemény alapanyagaként, gyümölcssalátához, vagy turmixhoz használjuk, addig a trópusi égövön élő emberek számára alapvető élelmiszerként szolgál. Mégis csak kevesen tudják, hogy amit mi ma banánként ismerünk, az valójában egyetlen fajta: a Cavendish ('Musa acuminata 'Cavendish'), ami most komoly veszélyben van.

 

Egyszer már megtörtént

A Cavendish nem az első „banánkirály”. A 20. század közepéig a világpiacot a Gros Michel fajta uralta, amelyet ízletesebbnek, krémesebbnek és ellenállóbbnak tartottak. Ám az 1950-es években egy láthatatlan ellenség, a talajban terjedő Fusarium oxysporum f. sp. cubense nevű gomba, vagy ismertebb nevén a Panama-betegség (TR1) gyakorlatilag kiirtotta a fajta ültetvényeit világszerte. Mivel hatékony védekezés nem létezett, a Gros Michel eltűnt a boltokból.

A helyére lépett a Cavendish, ami immúnius volt a fertőzésre, így a Gros Michel helyét átvette az ültetvényeken. A Cavendish ellenállósága azonban sajnos nem bizonyult tartósnak. A kilencvenes években felbukkant egy új törzs a gyilkos gombából, s habár eddig sikerült a nagyobb területektől távol tartani, most mégis úgy tűnik, a banán napjai meg vannak számlálva.

 

Klónok harca: a Cavendish gyenge pontja

A Cavendish-fajta egyik legnagyobb gyengesége épp az, ami kezdetben az előnye volt: genetikai egységessége. A banánt vegetatív módon – azaz sarjadzással – szaporítják, így a világ minden táján kapható gyümölcsök klónok, genetikai szempontból tökéletes másolatai egymásnak.


Forrás: pixabay


Ez azonban egy biológiai időzített bomba. Ha egy kórokozó képes megtámadni egyetlen példányt, akkor elméletben képes az összeset megfertőzni. És ez már nem csak elmélet: a Panama-betegség új, rendkívül agresszív törzse, a Tropical Race 4 (TR4) már megtámadta a Cavendish-ültetvényeket – először Délkelet-Ázsiában, majd fokozatosan Afrikában és Latin-Amerikában is megjelent.

 

TR4: a láthatatlan pusztító

A TR4 különösen alattomos ellenség:

  • Talajban él, és akár 30 évig fertőzőképes marad.
  • Nincs ismert vegyszer, amely képes lenne elpusztítani.
  • A növény edénynyaláb-rendszerét támadja, vízszállítási zavarokat okozva, ami hervadáshoz és pusztuláshoz vezet.
  • Szinte észrevétlenül terjed cipőtalpon, gépeken, öntözővízzel vagy akár szaporítóanyaggal.

 

Reménysugár a vadonból

2018-ban, a dzsungellel borított Pápua Új-Guineában kutatók egy különleges vad banánfajra bukkantak, amely természetes ellenállást mutatott a TR4 fertőzéssel szemben. A Musa balbisiana nevű, nem fogyasztható, de genetikai kincseket rejtő fajta új lehetőségeket nyitott meg.

Botanikusok és növénynemesítők több ezer kilométert utaztak, hogy begyűjtsék a mintákat. A laboratóriumokban megkezdődött a génkeresés, keresztezés és a rezisztens hibridek előállítása.

A banán jövője ma három fő kutatási irány mentén bontakozik ki:

  1. Klasszikus nemesítés
    A cél: olyan új hibridek előállítása, amelyek ötvözik a vadfajok ellenálló képességét a kereskedelmi fajták élvezeti értékeivel. A nehézséget az okozza, hogy a banán gyakran triploid, így a hagyományos nemesítés nehézkes és hosszadalmas.
  2. Génszerkesztés (CRISPR/Cas9)
    A modern biotechnológia lehetővé teszi, hogy a rezisztens géneket célzottan beépítsék a Cavendish DNS-ébe. Ez gyorsabb és pontosabb megoldás lehet, ám a GMO-val kapcsolatos szabályozások világszerte korlátokat szabnak az alkalmazásának.
  3. Biológiai védekezés
    Kutatók olyan talajmikrobákat és endofita gombákat vizsgálnak, amelyek versengés útján képesek kiszorítani a Fusarium gombát, vagy aktiválják a banán saját immunrendszerét.


Egy gyümölcs, milliók élete

A banán messze nem csupán egy uzsonna. Világszerte több mint négyszáz millió ember számára jelenti a mindennapi táplálékot és megélhetést. A Cavendish pedig uralja a globális exportot: az eladott banánok több mint 99%-a ebből a fajtából származik. Egy Cavendish-apokalipszis nemcsak üres polcokat jelentene a nyugati boltokban, hanem gazdasági összeomlást okozhatna a fejlődő országok millióinak életében. A kutatók célja nem pusztán az, hogy megmentsék a Cavendisht, hanem hogy egy új generációt hozzanak létre – ellenállóbb, változatosabb és fenntarthatóbb banánfajtákat. Ez nemcsak új ízeket és formákat jelenthet, hanem sokkal fontosabb célt is szolgál: agrárbiztonságot és a globális banánellátás hosszú távú stabilitását.


Forrás: SpatzCC BY-SA 3.0 / wikipedia

 

De a megoldás nem egyik napról a másikra érkezik. A banán jövője hosszú, összetett és költséges tudományos munkán múlik – egy versenyfutásban, ahol az idő a legnagyobb ellenfél.

Miközben a Cavendish továbbra is ott sorakozik a gyümölcsöspolcokon, a fajta sorsa laboratóriumokban, földalatti gombahálózatokban, és vadon élő banánfajok génjeiben dől el.

A banán harca a kihalás ellen csendes, láthatatlan – de nagyon is valóságos.

 

 

Forrás:

wikipedia

Képek: pixabay.com

Tetszett a cikk?

 

 

ÉrdekességekVilága cikkajánló

További cikkek »