Az idei évben magyar író kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ezúton is gratulálok Krasznahorkai Lászlónak. Ennek kapcsán úgy döntöttem, hogy mai írásomban kicsit bővebben bemutatom a Nobel-díjat, valamint az eddigi magyar díjazottakat. Természetesen egy külön cikkben részletesebben is szó lesz Krasznahorkai Lászlóról.

A Nobel-díjat Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló alapította. 1895. november 27-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból minden évben díjazzák a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány kiváló tudósait, az irodalom művészeit, valamint azokat, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a béke előmozdításában. A díj – és a hozzá kapcsolódó összeg, jelenleg körülbelül 9 millió svéd korona (kb. 330 millió forint, vagy 0,84 millió euró) – konkrét teljesítményekért jár, nem pedig életművek vagy tudományos pályák elismerésére. A Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphatja meg, így számos jelentős tudós és író sajnos nem élhette meg, hogy elismerjék.

A Nobel-díj megalapítója, Alfred Nobel. Forrás: Gösta Florman (1831–1900) / wikipedia

A Nobel-békedíj különleges, hiszen nemcsak magánszemélyek, hanem szervezetek is kaphatják. A többi tudományos és irodalmi díjat azonban kizárólag magánszemélyek nyerhetik el. Magyarország mindig is büszkélkedhetett kiemelkedő tudósokkal, írókkal és gondolkodókkal, akik munkásságukkal nemcsak hazánk, hanem az egész világ szellemi örökségét gazdagították. A Nobel-díj – a tudomány, az irodalom és a béke legmagasabb szintű elismerése – számos magyar tehetséget ismert el, akik életútja egyaránt példázza a tehetséget, a kitartást és a gyakran kíméletlen történelmi körülményekkel vívott harcot.

A Nobel-díjat az alábbi kategóriákban ítélik oda:

• Béke 
• Fizikai 
• Kémiai
• Irodalmi
• Orvosi
• Közgazdasági

A Nobel-díj jelenleg a legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek, és a díj világraszóló tudományos elismerést jelent nemcsak a díjazott, hanem nemzete számára is. Az ország kis méretéhez képest kiemelkedő szerepet játszottak magyar vagy magyar származású tudósok a világ természettudományi fejlődésében. A magyar tudósok zöme hazájából elvándorolva érte el világraszóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, a nem politikai indíttatású elvándorlást pedig leginkább a tudományos kutatás megfelelő hazai feltételeinek hiánya motiválta.

Szent-Györgyi Albert. Forrás: FORTEPAN / Semmelweis Egyetem Levéltára, CC BY-SA 3.0 / wikipedia

A magyar Nobel-díjasok névsora:

• Lénárd Fülöp (1905) – fizikai
• Bárány Róbert (1914) – orvosi (magyar származású osztrák Nobel-díjas)
• Zsigmondy Richárd (1925) – kémiai (magyar származású osztrák Nobel-díjas)
• Szent-Györgyi Albert (1937) – orvosi
• Hevesy György (1943) – kémiai (magyar zsidó származású német Nobel-díjas)
• Békésy György (1961) – orvosi
• Wigner Jenő (1963) – fizikai / megosztva (magyar zsidó származású amerikai Nobel-díjas)
• Gábor Dénes (1971) – fizikai (magyar zsidó származású angol Nobel-díjas)
• Daniel Carleton Gajdusek (1976) – orvosi / megosztva (szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas)
• Milton Friedman (1976) – közgazdasági (magyar zsidó származású amerikai Nobel-díjas)
• Elie Wiesel (1986) – béke (Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas. Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért.)
• Polányi János (1986) – kémiai / megosztva (Németországban született magyar zsidó származású kanadai Nobel-díjas.)
• Harsányi János (1994) – közgazdasági / megosztva (magyar zsidó származású amerikai Nobel-díjas)
• Oláh György (1994) – kémiai (magyar zsidó származású amerikai Nobel-díjas)
• Kertész Imre (2002) – irodalmi (magyar zsidó származású)
• Herskó Ferenc (2004) – kémiai / megosztva (magyar zsidó származású izraeli Nobel-díjas)
• Louise Glück (2020) – irodalmi (Apai nagyszülei Magyarországról vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Magyar zsidó származású, de magyarul nem beszél.)
• Karikó Katalin (2023) – fiziológiai és orvostudományi / megosztva (A 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték oda a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését.)
• Krausz Ferenc (2023) – fizikai / megosztva (Magyar születésű, magyar és osztrák állampolgársággal rendelkezik, Németországban él, ahol a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként dolgozik.)
• Krasznahorkai László (2025) – irodalmi (Félig zsidó származású író, aki sokáig Németországban és Ausztriában élt, majd visszatért Magyarországra.)

A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik Magyarországról utaztak ki az átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002). Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható. Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–szovjet háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel.

A tudományos zsenik

A magyar Nobel-díjasok között elsőként a fizikusok tűnnek ki, akik közül Lénárd Fülöp 1905-ben kapta meg a Nobel-díjat a katódsugarak kutatásáért. Lénárd volt az egyik első, aki megfigyelte, hogy a katódsugarak fényhatással reagálnak különböző anyagokra, ami később alapja lett a részecskefizikának. Lénárd munkássága nemcsak a fizika elméletét gazdagította, hanem a gyakorlati alkalmazásokra is mély hatást gyakorolt, hiszen a modern elektronikai eszközök alapjaihoz járult hozzá. Bár munkásságát Nagy-Britanniában és Németországban is végezte, magyar származása mindig fontos részét képezte tudományos identitásának.

Lénárd Fülöp. Forrás: ismeretlen / wikipedia

A magyar orvostudomány is számos Nobel-díjas zsenit adott a világnak. Bárány Róbert 1914-ben az egyensúlyérzék és a belső fül működésének vizsgálatáért nyerte el az orvosi díjat, míg Szent-Györgyi Albert 1937-ben a C-vitamin felfedezéséért és a biokémiai folyamatok megértéséért részesült a kitüntetésben. Érdemes kiemelni, hogy Szent-Györgyi egyedüliként az itthoni munkásságát folytatva kapta meg a Nobel-díjat – ő tehát a magyar tudomány hazai nagykövete volt a legnagyobb elismerés pillanatában. Békésy György eredetileg kémiát és fizikát tanult, orvosi diplomája nem is volt, 1961-ben mégis a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért nyerte el az orvosi Nobel-djíat. 

Hevesy György 1943-ban a radioizotópok kémiai alkalmazásáért kapta a Nobel-díjat, amelyek ma is alapvetőek az orvosi diagnosztikában és a kutatásban. A náci idők alatt egyébként Hevesy sikeresen elrejtette radioaktív anyagait, ezzel megmentve azokat a tudomány számára. Állítólag Hevesy György Dánia náci megszállásakor Max von Laue és James Franck Nobel-díjait feloldotta királyvízben, és elhelyezte egy reagenspolcon a Niels Bohr intézeti laboratóriumában. A háború után megtalálta az oldatot, és kicsapta belőle az aranyat. A Nobel Társaság ezután ugyanabból az aranyból újraöntötte a díjat. (A történet egy másik változata szerint Niels Bohr volt az, aki a németek betörése előtt savba dobta saját aranyérmét, és elmenekült Dániából.)

Wigner Jenő, a kvantumfizika kiemelkedő alakja, a „Wigner-féle szimmetriaelmélet” megalkotója 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat, majd Gábor Dénes 1971-ben a holográfia feltalálásáért részesült szintén fizikai Nobel-díjban. A holográfia forradalmasította a képalkotást, és napjainkban is használják a biztonsági jelektől a művészetig.

Harsányi János 1994-ben a játékelmélet és stratégiai döntéshozatal terén végzett munkájáért, a közgazdaságtanban nyújtott úttörő teljesítményéért kapta elismerését.

1994-ben Oláh György a kémiai Nobel-díjat kapta a szénvegyületek szintézisének új módszereiért, amelyek forradalmasították az organikus kémiát, s ma is alapvetőek a gyógyszeriparban. Krausz Ferenc 2023-ban a fizikai Nobel-díjat kapta az ultrarövid lézerimpulzusokkal végzett kutatásaival. Krausz munkája lehetővé tette, hogy az elektronok mozgását hihetetlenül rövid, attoszekundumos idő alatt követhessük.

Az orvostudomány területén a közelmúltban Karikó Katalin 2023-ban részesült Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséért, amelyek kulcsszerepet játszottak a COVID-19 világjárvány elleni küzdelemben. Habár Karikó Katalin élete nagy részét az Egyesült Államokban töltötte, de magyar származása és tudományos neveltetése máig jelen van munkájában.

Karikó Katalin. Forrás: US Embassy Sweden / CC BY 2.0  / wikipedia

Az irodalom diadala

A magyar Nobel-díjasok listáján az irodalom kiemelkedő helyet foglal el. Kertész Imre 2002-ben a holokauszt és az emberi lélek tragédiájának ábrázolásáért kapta a díjat, és ő a másik magyar Nobel-díjas – Szent-Györgyi Albert mellett –, aki hazai munkásságát folytatva érte el ezt a rangot. Mivel művei a totalitárius rendszerek embertelen hatásait mutatják be, ezért a világirodalom fontos hangjává vált.

Kertész Imre. Forrás: Frankl Aliona felvétele / CC BY-SA 4.0 / wikipedia

Legújabb irodalmi Nobel-díjasunk, Krasznahorkai László 2025-ben, a magyar próza mély és sötét világát bemutató regényeivel lett a nemzetközi elismerés birtokosa, tovább emelve Magyarország irodalmi hírnevét. Krasznahorkai regényeiben a nyelvi komplexitás és a sűrített mondatszerkezet különleges irodalmi élményt nyújt.

Krasznahorkai László. Forrás: Déri Miklós / CC BY-SA 4.0 / wikipedia

A száműzött zsenik

Érdekes és egyben szomorú tény, hogy a magyar Nobel-díjasok többsége nem élhetett és alkothatott itthon a díj elnyerése idején. A politika, a háborúk és a történelmi körülmények gyakran kényszerítették őket emigrációra, ahol munkásságuk kibontakozhatott, és ahol a világ megismerhette tehetségüket. Így váltak a magyar szellemi örökség nemzetközi nagyköveteivé, miközben a hazai közeg gyakran nem tudott teret adni zsenialitásuknak.

A magyar Nobel-díjasok sora lenyűgöző példát nyújt arra, hogy a tehetség, a kitartás és a kíváncsiság hogyan tud áttörni minden korlátot. Tudósaink, íróink és gondolkodóink munkája nem csupán hazánk, hanem az egész emberiség javát szolgálja. Bár közülük sokan kényszerültek elhagyni hazájukat, szellemi örökségük tovább él, és minden egyes díj azt bizonyítja, hogy Magyarország képes a világ élvonalába emelni a legnagyobb zseniket.

Magyarország tehát nem csupán múltjában, hanem jelenében és jövőjében is gazdagítja a világot: a Nobel-díjasok munkássága a bizonyíték arra, hogy a tehetség határokon túlível, és az emberi elme legmagasabb csúcsait érheti el.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Awalin/ C BY-SA 3.0 / wikipedia