Volt egyszer egy bolygó… amelyről kiderült, hogy mégsem az. A Plutó története nemcsak a tudományról szól, hanem arról is, hogy mennyire kötődünk a világmindenség apró csodáihoz. Ismerd meg a Naprendszer legvitatottabb égitestének kalandos sorsát!

Kevés égitest váltott ki akkora vitát és érzelmeket a tudomány világában, mint a Plutó. 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh amerikai csillagász, és rövid időn belül a Naprendszer kilencedik bolygójaként vonult be a tankönyvekbe. Generációk nőttek fel úgy, hogy a Plutót a kicsi, de annál különlegesebb bolygóként ismerték. Ám a 21. század elején a csillagászok újragondolták, mit is jelent pontosan bolygónak lenni – és ezzel a Plutó státusza alapjaiban változott meg.

Panorámafelvétel a Plútó jeges hegyeiről és lapos jégsíkságairól. A NASA New Horizons űrszondája 2015-ben repült el mellette, és először készített részletes képeket a Plutóról. Forrás: NASA/JHUAPL/SwR / wikipedia

Miért nem bolygó többé?

2006-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) új meghatározást adott a „bolygó” fogalmára. A wikipedia leírása szerint: „A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.”

Eszerint egy égitest akkor számít bolygónak, ha:

1. Kering a Nap körül.
2. Elég nagy a tömege ahhoz, hogy közel gömb alakot vegyen fel.
3. „Kisöpörte” a pályája környékét más objektumoktól.

A Plutó az első két feltételt teljesíti, de a harmadikat nem. A pályája a Neptunuszén kívül, a Kuiper-övben található, ahol rengeteg más jeges kisbolygó és törpebolygó osztozik a térségen. Így a Plutó lefokozódott törpebolygóvá. Valójában bolygó besorolását azért is vesztette el, mert a Kuiper-övben egy olyan égitestet fedeztek fel, amely közel ugyanakkora. Ez az Eris törpebolygó, melynek felfedezése után a Nemzetközi Csillagászati Unió új bolygó-meghatározást alkotott, amely az Erist – és így a Plutót is – a bolygóktól külön kategóriába helyezi. Ezért a Plutó az Eris után a második legnagyobb törpebolygónak számít.

Méretbeli különbségek. A Plutó alul található, bal oldalon, a Föld és a Hold közelében. Forrás: Public Domain / wikipedia

Hogyan fogadta a Plutó „lefokozását” a világ?

A döntés hatalmas vitát váltott ki. Sokan igazságtalannak tartották, hogy egy klasszikus bolygót hirtelen kizárjanak a bolygók közül. Tankönyvek, plakátok és gyermekek millióinak emlékei váltak hirtelen elavulttá. Az Egyesült Államokban – ahol a Plutót felfedezték – különösen erős érzelmi hullámokat keltett a változás. Egyesek még petíciókat is indítottak, hogy a Plutó visszakapja bolygó státuszát.

Mit tudunk a Plutóról?

Bár kicsi, a Plutó világa mégis rendkívül izgalmas:

• A Pluto tömege csak egyötöde a Holdénak, valamint átmérője is kisebb.
• Öt ismert holdja van, köztük a legnagyobb, a Charon, amely majdnem akkora, mint maga a Plutó – emiatt sok csillagász „kettős bolygórendszerként” emlegeti őket.
• Felszínén hegyek, gleccserek és jégsivatagok találhatók, amelyek főként nitrogén- és vízjégből állnak. A Sputnik Planitia nevű területen dűnék figyelhetők meg, amiket fagyott, homokszem méretű metándarabkák alakítanak és formálnak. A dűnék nagyjából 2000 km² területet fednek le.
• Légköre nagyon vékony, és főként nitrogénből, metánból és szén-monoxidból áll. A felszínt aktívan formálják a szelek, amik legfeljebb 35 km/h sebességgel fújnak.

A NASA New Horizons űrszondája 2015-ben repült el mellette, és először készített részletes képeket a Plutóról. A szonda felvételei egy szív alakú jégmezőt mutattak a felszínén, amely azóta a Plutó szimbólumává vált. A New Horizons űrszonda műszereinek mérései alapján feltételezhető, hogy a felszín alatt folyékony vízóceán található. Ezt a felszíntől egy gázréteg választja el, amit gázhidrátok (más néven klatrát-hidrátok) töltenek ki, és aminek a hőszigetelő hatása megvédi az alatta lévő óceánt a teljes befagyástól. Ez a gázréteg nagyrészt metánból áll, és jégszerű, kásás állapotú. A New Horizons -235 Celsius fokot mért a Plutó közelében.

A New Horizons űrszonda a felszín alatt folyékony vízóceánt talált. Forrás: wikipedia

A Plutó öröksége

Lehet, hogy ma már nem számít hivatalos bolygónak, de a Plutó mégis különleges helyet foglal el a tudományban és az emberek szívében. Ráirányította a figyelmet a Naprendszer külső, titokzatos vidékeire, és segített megérteni, hogy bolygórendszerünk sokkal összetettebb, mint valaha gondoltuk. A Plutó története emlékeztet minket arra, hogy a tudomány nem kőbe vésett igazságok gyűjteménye, hanem folyton alakuló, változó tudás. Talán nem is a címke a fontos, hanem az, amit felfedezni tanít: hogy a világegyetem tele van meglepetésekkel. A Plutó ma törpebolygó, de a képzeletünkben továbbra is a „kilencedik bolygó” marad, amely örökre különleges lesz.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute/Alex Parker