A lassan mozgó koalát az evolúció egyik legnagyobb ajándékának tartják, amely egyszerű levelek fogyasztásával képes boldogulni az életben, nem iszik, de napi 22 órát alszik. A kenguruk mellett a koalák Ausztrália leghíresebb állatai, emellett irtó cukik is. Magazinom oldalán néhány részen keresztül a koala lesz a téma, így képzeletben elutazunk Ausztrália különböző régióiba, hogy látogatást tegyünk ennél a csodálatos állatnál.

Rövid sorozatom első részében csak úgy általánosságban beszélek erről a kedves állatról, a második részben bemutatom egy különleges fajtáját, és ismertetem a legnagyobb veszélyeket a koalára nézve, aztán a harmadik részben megismerjük azokat a helyeket is, ahol láthatunk koalákat. Tartsatok velem, ha titeket is érdekel ez a különleges állat. Összeszedtem a legfontosabbakat róla.

De mindenekelőtt:

Állati érdekességek az ausztrál kontinensről

• A világ 17 legmérgezőbb kígyója Ausztráliában található.
• Ausztrália körülbelül 1500 féle póknak, 4000 fajta hangyának és 350 féle termesznek ad otthont.
• Míg a kenguruk nemzeti ikonnak számítanak az ausztráloknál, országszerte több mint 40 millió él a kontinensen, egyes helyeken kártevőnek tartják őket, és próbálják kipusztítani.
• Ausztráliában több teve él, mint Egyiptomban.
• Háromszor annyi juh él az ausztrál kontinensen, mint ember.
• A nálunk háziállatként tartott tehenek és lovak okozzák a legtöbb halálos „balesetet” Ausztráliában.

Az ausztrál kontinens egyik legcukibb állata: a KOALA

Mi az a koala?       

A „koala” szó a katang őslakos nép nyelvéből származik, jelentése: „nem ivó”. A koalák alig isznak, de erre nincs is szükségük, mivel minden folyadék, amire igényük van, megtalálható az eukaliptusz levelekben, és kérgekben, ami a táplálékuk. Az eukaliptusz zöldje nagyon gazdag kemény rostokban, viszont nem nyújt túl sok tápértéket, és megemésztése rengeteg időt vesz igénybe. A koala anyagcseréje ugyanis a többi emlőshöz viszonyítva igen lassú. Elárulom: ha aktív koalát akarsz látni, egyáltalán nincs könnyű dolgod. A koala ugyanis napi 22 órát alszik, így leggyakrabban a fákon láthatod őket, pihenés közben. Mivel étrendje nagyon alacsony tápértékű, ezért valahogy a koalának energiatakarékosan kell élnie, és ennek érdekében pihen ennyire sokat.

Egy átlagos koala naponta 500 gramm eukaliptuszlevelet fogyaszt el, finom pasztává rágva lenyelés előtt. Evés közben az eukaliptuszleveleket a pofazacskóiban tárolja, míg meg nem eszi. Főleg éjjel táplálkozik.

A világos eukaliptusz erdőkben él szívesen.

Szinte teljes életét a fákon tölti. Nem készít fészket, hanem a fa ágán alszik. Általában lassan mozog, de ha szükséges, gyorsan is tud mászni. Képes átugrani a közelebbi szomszéd fákra is. Hosszabb utakat a földön tesz meg. Veszélyhelyzetben meglepő gyorsasággal galoppozik a legközelebbi fáig, ahol biztonságos magasságba menekül. Ott aztán türelmesen megvárja, amíg a támadó elmegy. A közelharcot kerüli, de ha nincs más módja a védekezésre, képes karmolni is.

A tömege 5 kg (kicsi, északi nőstény) és 14 kg (nagy, déli hím) között van.

A nőstények 2-3 évesen, a hímek 3-4 éves korukban válnak ivaréretté. A nőstény koala kb. 12 éven át évente egy utódot hoz a világra. A vemhesség 35 napig tart, az ikerszülés igen ritka. A szülés rendesen december – március között szokott történni, amikor a déli félgömbön nyár van. Az újszülött koala kb. 2 cm hosszú, szőrtelen, vak, és fületlen. Születése után hat hónapig az anyja erszényében lakik, és kizárólag tejjel táplálkozik. Ez alatt kinő a füle és a szőre, majd kinyílik a szeme. Kb. 30 hetes korában elkezdi enni az anyja pépes ürülékét. A kis koala további hat hónapig az anyjával marad, aki a hátán cipeli. A kifejlett fiatal nőstények közeli területekre költöznek, a fiatal hímek viszont még két-hároméves korukig az anyjuk körzetében maradnak.

A koalák élettartamáról kevés megbízható adat áll rendelkezésre. Mindenesetre jegyeztek fel olyan koalát, amely fogságban megérte a 15 évet. Vadonban, de főleg országutak közelében ez lecsökkenhet 2-3 évre.

Miért nem igazi medve a koala?

A koalákat gyakran koalamedvének, vagy koalamacinak is nevezik, de ezek az elnevezések biológiailag helytelenek, mivel a koalák nem tagjai a medvék családjának. A medvékkel való hasonlóság ellenére a koalák erszényes állatok, és az erszényesek tudományos nemzetségébe (Metatheria) tartoznak. A név – koala – görögül azt is jelenti, hogy „erszényes medve”, hiszen az első telepesek helyi medvefajnak gondolták a különleges állatot.

A koala, vagy ahogy tudományos környezetben használják, Phascolarctos cinereus kizárólag Ausztrália keleti partvidékén él. Ezek az állatok azonban már nem olyan gyakoriak, mint 200 évvel ezelőtt voltak.

Hol élnek a koalák?

Mint ahogy említettem, a koalák csak Ausztráliában honosak. Ausztrália keleti partjain mindenhol megtalálhatók, de a belső vidékeken is, olyan távolságig, ahol még elég a csapadék az eukaliptuszerdők számára. Élőhelyeik a szárazföldön és a keleti és délkeleti part egyes szigetein találhatók. Habár a déli részeken is éltek koalák, sajnos azokat a 20. század elejére kiirtották. Nyugat-Ausztráliában és Tasmaniában nincsenek koalák.

Sok helyen lehet vadon koalákat látni!

A koala populációk csak bizonyos feltételeknek megfelelő élőhelyeken terjedhetnek el. A megfelelő élőhely bizonyos közösségekben a koalák által kedvelt fákat (főleg eukaliptuszfajokat, de néhány más fát is) tartalmaz megfelelő talajon és elegendő csapadék mellett. Egy másik kritérium, hogy más koaláknak is a közelben kell élniük. Ilyen élőhelyek a világos eukaliptusz erdők, amelyekben más fafajok csak elvétve fordulnak elő.

Hogyan kommunikálnak egymással a koalák?     

A koalák olyan hangokat tudnak kiadni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy meglehetősen nagy távolságokon keresztül is kommunikálni tudjanak egymással. Az egyik ilyen hang az, amikor a félelmüket akarják társaikkal közölni, amikor valamitől megijednek, és ha ezt valamilyen hanghoz szeretnénk hasonlítani, akkor leginkább egy csecsemő kiáltásához hasonlíthatnánk. 

A hímek erősen morognak, amikor hangsúlyozni akarják a hierarchiában elfoglalt helyüket. Néha ez úgy is hangzik, mint egy disznó morgása.

A párzási időszakban a hímek olyan hangot adnak ki, mintha ugatnának, és ez messzire elhallatszik, a nőstények sokkal csendesebbek, az ő hangjuk inkább halk kattanáshoz, vagy nyikorgáshoz hasonlít, néha ez motyorgásnak tűnik. A hangjuk egyébként a méretükhöz képest meglepően mély.

A koala ujjlenyomata akár emberé is lehetne

Valószínűleg nem gondolnánk azt, hogy az emberben és a koalában bármi közös is van, pedig de! Ez pedig nem más, mint az ujjlenyomat. A koala ujjain, ujjbegyein levő bőrlécek rajzolata megtévesztően hasonlít az emberéhez. Ezért, ha véletlenül összefutsz egy koalával, nézd meg jól a kezét.

A rendőrség ettől a hasonlóságtól meg is ijedt Ausztráliában, mert úgy gondolták, hogy a koalák ujjlenyomatai hátráltathatják a bűnügyi nyomozást, hiszen nem egyértelmű, hogy ember, vagy koala követte el a bűnözést. Így tehát minden koalának, aki úgy tervezi, hogy rossz dolgokat követ el, érdemes lenne kesztyűt viselnie.

További érdekességek a koaláról

• A faj a kacsacsőrű emlőssel és a kenguruval együtt Ausztrália egyik legjellemzőbb, mondhatni szimbolikus állata, emiatt egyfajta popkulturális hatása is van, bumfordi megjelenése miatt sokan szeretik, számos mesének és rajzfilmnek is szereplője.
• A 2000. évi sydney-i olimpia egyik kabalaállata a koala volt.
• Bár igen kedvelt állat, egyoldalú táplálkozási igényei miatt tartása igen költséges.
• Ausztráliában gyakori és kedvelt állatkerti állat, sok állatkertben megtalálható. A többi kontinensen azonban csak kevés helyen tartanak koalát. Ma már az európai állatkertekben Dél-Európában termesztett eukaliptusszal látják el őket, amely valamelyest csökkenti a kiadásokat.
• Európában 9 állatkertben találkozhatunk vele: Lisszaboni Állatkert, Duisburgi Állatkert, Planckendael (Belgium), Madridi Állatkert, Beauval (Franciaország), Bécsi Állatkert, Edinburghi Állatkert, Drezdai Állatkert, Zürichi Állatkert. A Budapesti Állatkertben 2015 február és 2017 március között látható volt két példány.

Forrás:

wikipedia

Képek: pixabay.com